Ez a hétvége megint a kastélyok jegyében telt el :) Katharinával már hét közben elhatároztuk, hogy a hétvégén megnézzük valamelyik kastélyt. Nem tudom, hogy ki mennyire tudja, de itt csak úgy hemzsegnek a kastélyok. Ha elindulunk Párizs felé, akkor egy háromnegyed órás vonatút alatt 3 kastély is útba esik: Amboise, Chaumont-sur-Loire és Blois (ja, és Blois-ból lehet eljutni hamar Chamborg-ba is). Egy másik irányban innét kb 25 km-re van Chenanceau kastélya (ez az a kastély, amely vízre épült, és az egyik leghíresebb kastély). Aztán szintén 1 órás körzeten belül van Villandry, Azay-le-Rideau és Chinon, és Chinontól 3 km-re található Ussé is. Egy 4. irányban pedig ha megyünk, akkor Langeais és Saumur kastélyait leeht nagyon hamar elérni. És akkor még nem beszéltem az icipici kastélyokról, amelyek még ma is magánszemélyek kezében vannak, és legtöbbször szállodát működtetnek bennük, aholkorabeli környezetben lehet eltölteni néhány nyugodt éjszakát, persze borsos árért. Ja, és az összes kastély büszkélkedhet valamilyen francia királlyal, aki vagy építette, vagy itt töltött el néhány hónapot, vagy itt halt meg, stb.
Mi Katharinával a Langeais-Saumur utat választottuk. Azonban reggel a pályaudvaron összefutottunk a csehekkel (Hana, Véronique és Ian), valamint Kingával, aki szintén jogos magyar lány Szegedről. Ők Chaumont-sur-Loire-ba indultak, hogy az ottani „Kert-fesztivált” megnézzék. Ezek után mi is úgy döntöttünk, hogy velük tartunk, és kis csapatunk útra kelt :) Chaumont-sur-Loire-hoz Onzain-nél kell leszállni, és csak át kell menni a Loire folyón, és már ott is vagyunk. Ja, igen még egy apróság a kastélyokhoz: itt a Loire völgyében több folyó is van, ami a Loire-ba ömlik bele, és mindegyik kastély valamelyik folyó partjára épült stratégiai és harcászati okokból. Bár jó pár kastélyról nehéz elhinni, hogy megért ostromokat is.
Chaumont-sur-Loire erről a nyári kertfesztiváljáról híres. Minden nyáron valamilyen téma köré különböző kertépítők és tájépítészek apróbb kerteket építenek, és ezeket nyáron körbe lehet járni, egészen október közepéig. Mi az utolsó előtti hétvégén mentünk, de még így is sok turista volt (képzelem, hogy nyáron mi lehet ezeknél a kastélyoknál :)) Az idei téma a mozgás volt. Kertek mozgásban? Első hallásra kicsit paradoxonnak tűnik, de a kb 30 kertecske megmutatta, hogy ez nem így van. Hihetetlen ötletes megoldásokkal lehetett találkozni: pl. körbe fák, az első még nagyon pirinyó, az utolsó már nagyon nagy, és ez azt akarja jelezni, hogy a fák növekednek, tehát mozgásban vannak. Egy másik azt utánozta, hogy a szél fújja a füvet és a leveleket, és így azok mozgásban vannak. Volt néhány filozofikus megoldás is, amelyre nem nagyon jöttem rá (bár mindenhol kis táblák hirdették, hogy mit ábrázol az adott kert), de így is nagyon érdekes volt, hogy mi mindent ki lehet találni egy kertből. Mondjuk nyáron valószínűleg még szebb lehet, hiszen most már sok virág elvirágzott, és kezdtek elszáradni a levelek. De még így is nagyszerű élmény volt.
A kertfesztivál mellett a kertnek van még egy nevezetes része, ez pedig a Vallon des brumes, vagyis a Ködök völgye. Ez egy aprócska mesterségesen kialakított völgy rengeteg növénnyel, és mozgásérzékelő berendezés segítségével, ha valaki arra jön, akkor mesterséges füstöt fújnak a völgyre, és ettől tényleg ilyen ködös hangulatú lesz az egész. Tudom, a mesterséges dolgok nem az igaziak, de a hatás akkor is nagyon jó. Olyan misztikus hangulat támad, mintha egy elvarászolt völgyben lennél :)
Másnap Borival, az orvosos lánnyal mentem kirándulni, a többiek túl fáradtak voltak még egy kiránduláshoz. Reggel busszal (ami egyébként vonatot helyettesített, tehát vonatjegy kellett rá, és azért van, mert nincsenek sokan, és gondolom így olcsóbb) elmentünk Azay-le-Rideau-ba. Már 9 órakor ott voltunk, de a kastély csak 10-kor nyitott (téli időszámítás). Azay-le-Rideau a Loire egyik mellékágánál, az Indre folyónál fekszik. Meglepő volt, hogy vasárnap ellenére is nyitva volt minden bolt, pedig ez csak egy falu (úgy látszik, csak a városban áll meg az élet, a kávézóban, ahol lehet a lovira tenni, már sorban álltak az emberek 9-kor). De jó volt, hogy ilyen korán jöttünk (igaz, máskor nem is tudtunk volna, mert legközelebb délben jött busz), mert láttuk a napfelkeltét, és az Indra folyó gyönyörű volt (remélem látszik a fényképeken).
A kastély maga egy apró gyöngyszem. Találóan jellemezte Balzac azzal, hogy a kastély egy gyémánt a többi kastély közül (ja, természetesen Balzac is valahol a közelben született). Tényleg gyönyörű, mivel ez is vízre épült, és még a tükörképét is lehet látni :)) Már nem tudom, hogy hányadik Lajosnak is volt ez a kis nyári rezidenciája (ha valakit érdekel, ismét email, utánanézek), de állítólag még itt is voltak ostromok a régi időkben, amit bevallom, elég nehéz elképzelni. Tudom, Chamborgról is csak áradoztam, hogy milyen lenyűgöző, meg milyen fenséges. Chamborg a méreteivel nyűgözi le az embert, tényleg a fenséges az egyik legjobb jelző rá. Ezzel szemben Azay-le-Rideau a szépségével, a maga reneszánsz egyszerűségével és diszítéseivel mintha még jobban az ember szívéhez nőne. Tényleg nagyon csodálatos.
Aztán úgy döntötünk, hogy tovább megyünk a deles busszal, és elmegyünk Chinonba. Chinon már egy nagyobb város, ami a Vienne folyó partján fekszik, és itt nem is kastély, hanem egy egész erőd van a hegyoldalban. Igen, hegyoldal!! Meredek, szűk utcákon lehetett felkaptatni hozzá :)) Most valószínűleg csodálkoztok, hogy ennek miért örülök, de Tours olyan lapos, mint az Alföld, és jó volt kicsit valami hegyszerűségen menni :)) A folyóparton van egy csodálatos platánfasor, ami az egész városon keresztülvisz. Chinon épp egy nagy restaurálás vége felé jár, mert a középkor harcai után Richelieu bíboros egyszerűen le akarta bontani, azonban nem volt elég pénze hozzá, így egyszerűen csak magára lett hagyva, és az idő tette tönkre. 2005-ben kezdték a restaurálást, ami elvileg januárra lesz kész (bár ebben kicsit kételkedek). Az erődből a kilátás a városra nagyon szép, ezért már megéri felkapaszkodni az utcákon. Ez a kastély is nevezetes: itt találkozott Jeanne d'Arc először VII. Károllyal, ezért itt minden róla van elnevezve, és a város tetején egy hatalmas szobor is található. Másik nevezetesség, hogy itt halt meg II. Henrik angol király, aki Oroszlánszívű Ricsinek meg Földnélküli Janinak volt az apukája (ebben az diőben az angoloknak még rengeteg birtokuk volt Franciaországban). Az erőd után megnéztünk (volna) 3 templomot, de ebből 2 zárva volt, a 3.-ban pedig egy pasi valami színházi előadást tartott. Ja, és az egyik templom udvarában a vasárnap délutáni bolhapiacot tartották :) Ezek nagyon közkedveltek, Tours-ban is többször, több helyen lehet vele találkozni, mikor mindenki a kis holmijait kirakja :)
Na, ez most igen útikönyvesre sikerült, de remélem pár embernek kedvet csináltam ahhoz, hogy ha egyszer erre jár, akkor kukkantson be néhány kastélyba :)
Puszi
Gitta
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.