Utazásaim és kalandjaim a nagybetűs életben

Sziasztok!
A múlt héten katunk levelet a főkoordinátorunktól, M. Soreau-tól, amiben többek között megemlített egy kávézót, ami hétfő esténként van, és a nyelvek kávézójának neveznek. Meg is látogattuk a helyet hétfő este, és mondhatom, igazán különleges élmény volt. Egy étterem/kávézó eslő emeletén tartják hétfő este 9 és 11 között. A teremben asztalok vannak elhelyezve, és minden asztalnál egy papírlap jelzi, hogy milyen nyelven lehet az asztal körül beszélgetni. Aki bejön, az ahhoz az asztalhoz megy, amelyhez szeretne, és ott gyakorolhatja a nyelvet. Volt itt francia, angol, spanyol, német, olasz, görög, orosz asztal is, sőt, még egy jelbeszédes asztal is volt, ahol nemcsak süketek ültek, hanem mások is, de mindenki a jelbeszéddel komunikált. Még mielőtt megkérdeznétek, magyar asztal nem volt, de ha akartuk volna, kiírhattuk volna az egyik asztalra, de akkor miért jöttünk ide? :) Egy francia asztalnál telepedtünk le, ahol más Erasmusos diákok is voltak, és egy francia meg egy kazah srác, aki már 5 éve él Franciaországban. Igazi franciákkal egyébként nehezebb beszélgetni, mert nem ejtik olyan érthetően a szavakat, és sokszor csodálkoznak, mikor 3.szorra is újramondatod velük egy mondatukat. Egyébként nagyon jól éreztem magam, vszínű jövő héten is elmegyek, mert remek nyelvgyakorlás, szívesen meghonosítanám a módszert otthon is :) Ja, és nemcsak fiatalok járnak ide, rengeteg nyugdíjas is itt ül, talán régi nyelvismeretét felfrissíteni, vagy talán saját anyanyelvén beszélgetni.
Aztán kedd este lakótársam, Katharina moziba hívott, mert ő két francia fiú csoporttársával megy, és örülne, ha én is mennék. Így 4-en kerekedtünk fel :) Ez megint nem volt rossz beszégletésnek, de már megint szenvedtem attól, hogy a francia fiúk motyogását nehezen értettem. Ja, és megtudtam, hogy Katharina anyja belga, ezek után nem csodálkozom, hogy miért beszéli ilyen jól a nyelvet :) A moziban egyébként Michael Moore legújabb filmjét, a Sicko-t néztük meg angol nyelven francia felirattal :) Nyelvtanulás a köbön! :)) Természetesen tipikus Michael Moore-os film volt, amiben lehordta az amerikaiakat a sárga földig, összehasonlítva a többi országgal, ezúttal az egészségügyi biztosítási rendszerük miatt. Többek között a francia rendszerrel is összehasonlította, bár utólag a franciák elmondták, hogy azért nem egészen ilyen fényes a helyzet náluk, mint amilyennek tartják a filmben. Akit érdekel, annak egyébként ajánlom, mert az eleje eléggé sokkoló, aztán a befejezése is eléggé meglepő.
Rengeteg emberrel ismerkedek, de erre szükség is van, máshogy itt nem lehet nyelvet tanulni. Az oké, hogy jóban vagyunk egymással magyar lányok, de ha csak együtt lennénk, akkor az életben nem tanulnánk meg franciául! Ebből a szempontból szerencsés vagyok, hiszen német lakótársam miatt állandóan van lehetőségem beszélgetni :) De próbálom ezt máshol is elérni, ezért örülök, ha társaságba mehetek, és új emberekkel ismerkedhetek. Nem lehet félénknek és visszahúzódónak lenni, pedg a nyelvi nehézségek miatt tényleg sokszor meg se szólalnék (most fogjátok a fejeteket, hogy méghogy én nem merek megszólalni!, pedig néha tényleg így van), főleg akkor, mikor nálamnál jobbakkal vagyok együtt, és nem akarom, hogy gyenge nyelvtudásom feltűnjön. De rájöttem, hogy erőltetnem kell, mert remélhetőleg kijavítják a hibáimat, és máshogy egyszerűen nem lehet gyakorolni. Na, ez elég komolyra sikeredett a vége, pedig nem is olyan komoly, mert sokat nevetünk és általában türelmesek az emberek, amikor egy mondatot próbálok kinyögni :)
Puszi
Gitta